Írta: dr. Ződi Zita
Szeged, 2013. november 5.
Szeged, 2013. november 5.
A bíróság szervezete Olaszországban. Az olasz polgári eljárás sajátosságai
címmel a Firenzei Bíróság elnöke, Dr. Aldo De Matteis, az
Akadémia vezető oktatója tartott előadást, majd polgári bírák
mellett folytatva gyakorlatot az alábbi sajátosságok állapíthatók
meg.
Az olasz bírósági rendszer felépítése:
- Alkotmánybíróság
- rendes bíróságok (polgári, büntető)
- rendkívüli bíróságok
Az Alkotmánybíróság
- 15 bíróból álló testület, a legmagasabban képzett ügyvédek,
bírák, és egyetemi oktatók közül választják ki tagjait
- a bírák egyharmadát a köztársasági elnök, egyharmadát a
Parlament, egyharmadát a rendes és közigazgatási bíróságok
választják
Az alkotmánybíróság eljárása:
Bírák kezdeményezhetnek eljárást büntető, polgári és
közigazgatási ügyekben, hivatalból, illetve a peres felek kérelme
alapján, amennyiben megalapozottnak találja a felek alkotmányossági
panaszát.
A döntés típusai:
- ha megtalálja a jogkérdést – az adott jogszabályt (ex tunc)
hatályon kívül helyezi
- nem találja meg a jogkérdést
- azért nem találja meg a jogkérdést, mert a jogszabályt az
eljáró bíró értelmezi
Rendes bíróságok:
- polgári és büntető ügyszak van
- versenyvizsgán kiválasztott, hivatásos bírák járnak el
- békebírák (laikusok) járnak el
Polgári bíróságok
- általános hatáskör: szerződések, tulajdoni perek, öröklési
jogi-, családjogi, közlekedési perek stb.
- speciális tanácsok és bírák:
- csődeljárás
- munkajog és társadalombiztosítás
- mezőgazdasági jogviták (laikus bírákkal)
- cégügyek (az elmúlt néhány éveben)
Menedékjogi és bevándorlási ügyekben nincs bírósági eljárás!
A rendes bíróságokon három fokon lehetséges eljárás
lefolytatása:
Elsőfokú eljárás:
- rendes bíróság: általános igazságszolgáltatás büntető- és
polgári jogvitákban, valamint meg nem határozható pertárgyérték
esetén
- békebíróság: kisebb jogviták esetén, illetve adott esetben
nem csak kisebb jogvitákban pl. közúti balesetből eredő
kártérítési kötelezettség esetén 20.000 EUR összeghatárig
- fiatalkorúak bírósága: polgári és büntető ügyekben
egyaránt
- esküdtszék – büntető bírósága
A bíróság összetétele:
Három hivatásos bíróból álló tanácsban járnak el az alábbi
esetekben:
- minden olyan polgárjogi jogvitában, ahol a törvény erejénél
fogva az ügyésznek is be kell avatkoznia, főleg kisebb jelentőségű
és családjogi ügyekben
- csődeljárás során
- cégek éves beszámolójával és a vezető tisztségviselők
felelősségével kapcsolatos jogvitákban
- bírák polgárjogi felelőssége
- fogyasztóvédelmi hatóság által indított per esetén
Minden más polgárjogi jogvitában egyesbíró jár el:
- első fokon
- másodfokon, ha az elsőfokú döntést békebíróság hozta
Másodfokú eljárás:
- fellebbviteli (másodfokú) bíróság: az esőfokú bíróság
döntéseivel szemben előterjesztett fellebbezés esetén jár el.
Három tapasztalt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A fellebbezéssel érintett érdemi kérdésekben hoz határozatot.
- (Rendes) Bíróság: békebíróság által hozott döntések
esetén, egyesbíróként jár el.
Kasszációs bíróság
Az olasz Alkotmány 111. paragrafusa szerint az állampolgárok
személyhez fűződő jogait, vagy szabadságjogához kapcsolódó
jogsértés esetén eljárhat. Ez okból kifolyólag a Kasszációs
Bíróságra nagy számú ügyek érkeznek: a múlt évben 50.000
büntetőügyben és 30.000 polgári ügyben hozott ítéletet.
Eljárásjogi szabályok megsértése esetén, illeteve kisebb
jogsértések esetén terjeszthető elő kereset, az ügy érdemét
illetően nem. Azonban a „nem logikus érvelés”-re hivatkozás
trójai faló lehet, így az érintheti az ügy érdemét is.
Rómában található, polgári, munkajogi és közigazgatási,
valamint büntető jogi kollégiuma van, továbbá teljes ülésen is
eljár (Sezioni Unite).
Külön bíróságok
1. Közigazgatási bíróság
2. Könyvvizsgálati bíróság
3. Katonai bíróságág
4. Pénz- és adóügyi bíróság
1. Közigazgatási bíróságokkal
A magánszemélyek jogos érdekét sértő központi vagy helyi
hatóságok által hozott határozatok.
Két fokon jár el:
- regionális közigazgatási bíróság (TAR – Tribunali
Amministrativi Regionali)
- Államtanács – döntéseivel szemben fellebbezést lehet
előterjeszteni a Kasszációs Bíróság Teljes Üléséhez,
jogkérdésben
2. Könyvvizsgálati bíróság (Corte dei Conti)
Érintett jogviták:
- állami elszámolással kapcsolatos ügyekben
- közalkalmazottak nyugdíjával kapcsolatos ügyekben
- közalkalmazottak felelőssége és más személyek állami
elszámolással kapcsolatos ügyei
Két fokon jár el:
- regionális és
- Központi – mely Rómában található
3. Katonai bírósága
Az olasz hadsereg hivatásos állományú tagjai által elkövetett
katonai kihágások, bűncselekmények esetén jár el.
Három fokon:
- katonai bíróság
- Katonai Fellebbezési bíróság
- kasszációs bíróság
4. Pénz- és Adóügyi Bíróság
Adófizetéssel kapcsolatos ügyekben jár el.
Legfőbb polgári eljárási szabályok:
Három modell létezik:
1. polgári jogviták
2. munka- és társadalombiztosítási jogviták
3. rövid polgári jogi jogviták
1. Polgári jogviták – főbb szabályok
- kereseti kérelem alapján jár el, hivatalból (ex officio) nem
indulhat, alapjogok sértése esetén sem
- keresztkérdezési módszert alkalmaz a felek között
- a bírónak a felek által előterjesztett bizonyítékok alapján
kell döntenie, nem hagyatkozhat az általa ismert tényekre
- a bíró szabadságában áll, hogy a tények ismeretében a
megfelelő jogszabályt alkalmazza, a felek esetleges eltérő irányú
jogszabályi hivatkozása ellenében is.
2. Munkaügyi jogviták sajátosságai:
- kereseti kérelemre indul, nem idézésre
- az alperes rövid ellenkérelmet terjeszthet elő
- ha az egyik fél állít valamit, mindaddig bizonyítottnak
tekintendő, amíg a másik fél azt nem tagadja, illetve támadja
meg (principio di contestazione)
- a bíró ex officio is folytathat le bizonyítási eljárást a
Polgári Törvénykönyv által előírt korlátokon belül
- a pervesztes felet a bíróság pénzfizetésre kötelezi
- az ítélet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható
A jogviták típusai:
- munkavállalók keresete alapján
- önálló vállalkozók keresete alapján
- mezőgazdasági munkások keresete alapján
- társadalombiztosítási ügyekben
- közalkalmazottak, köztisztviselők keresete alapján (1998 óta)
- egyéb, kisebb jelentőségű, jogszabályban felsorolt esetekben
Néhány polgári jogi elemet alkalmaz a jogszabályban
meghatározottak szerint, részben pedig a kialakult joggyakorlat
szerint:
- a fent körülírt principio di non contestazione elve szerint
- egyesbíró eljárási rendjét alkalmazza
- ítéletek azonnal végrehajthatósága
Azonban a polgári eljárásjog számos lehetőséget nyújt az
ítélethozatal késleltetésére:
- az ellenkérelem előterjesztésére túl hosszú idő áll
rendelkezésre (az ügyvédek emlékeztetőiket legalább 7 hónapig
egyeztetik egymással)
a bíró köteles határidőt adni a felek jogi képviselőinek, hogy
minden bírói határozathozatal előtt írásban kifejthessék jogi
álláspontjukat
- a bíró elhalaszthatja a határozathozatalt
- hosszú idő áll rendelkezésre a fellebbezés előterjesztésére
(egy év, melyet a közelmúltban fél évre csökkentettek).
Rövid polgárjogi eljárások
- amennyiben egy hitelről, kölcsönről írásbeli okirat készült,
a bíróság a felperes kérésére bírósági meghagyást bocsáthat
ki rövid határidővel
- ezzel szemben ellentmondás terjeszthető előadást- az
ellentmondás előterjesztése estén is azonnal végrehajtható a
határozat
A fellebbezés
Minden elsőfokú határozattal szemben fellebbezés terjeszthető
elő:
- bíróságon – békebíróság határozatával szemben
- fellebbviteli bíróságok – a bíróságok döntéseivel szemben
Az eljáró bíróság a fellebbező fél által fellebbezett
kérdésekben hozza meg határozatát, az egész ügy
áttanulmányozását követően, néhány kivétellel:
A fellebbezést elutasítja a bíróság az alábbi esetekben:
- munkaügyi ítéletekkel szemben, ahol a pertárgyérték 25,82 EUR
alatt van
- nem jogi, hanem „fair” alapú ítéletek esetén
- amikor a felek közösen megegyeznek, hogy közvetlenül a
Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak fellebbezésükkel (omissio
medio)
A Legfelső Bíróság
Minden bírósági határozat (ítélet, végzés) ellen fellebbezés
terjeszthető elő a Legfelső Bíróságon az alábbiak figyelembe
vételével:
- hatásköri, illetékességi szabályok
- a kollektív nemzeti munkaügyi egyezmények megsértése esetén
- a felek által felhozott, ügydöntő jelentőségű tényeket az
elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta
A fellebbezés „szűrői”:
Az olasz jog nem szűri a fellebbezéseket (ellentétben például a
spanyol- vagy más országokkal, ahol gazdaságossági szűrőket
használnak).
Egy közelmúltban meghozott törvény (2012. évi 134. törvény)
meg nem engedhetőségi feltételeket szabott meg fellebbezés
esetén:
- másodfokon, ha a fellebbezésben foglalt érvek ésszerűen nem
eredményeznek megváltoztató, vagy hatályon kívül helyező
határozatot
- a Legfelső Bíróság előtt, ha a fellebbezett határozathoz
hasonló ügyben már született döntéseivel
A jogi képviselők a meg nem engedhetőség körében az eljárás
során felléphetnek (beavatkozhatnak).
Jogi segítségnyújtás polgári jogvitákban:
Az olasz jog lehetőséget biztosít polgári, közigazgatási és
adóügyi jogviták esetében is jogi segítség igénybevételére.
Mind a felperes, mind az alperes kérelmezhet jogi segítségnyújtást.
Feltételei:
- a kereset világosan nem alaptalan
- az együtt élő családtagok jövedelme nem haladhatja meg a
10.766,33 EUR -t
- a pervesztes fél nem kaphat jogi segítséget fellebbezése
előterjesztéséhez
- a jogi segítségnyújtás iránti kérelmet az Ügyvédi
Egyesülethez kell benyújtani, és amennyiben elfogadást nyer,
annak költségét az olasz állam viseli.
Az alábbi személyek fordulhatnak jogi segítségnyújtásért:
- olasz állampolgárok
- jogszerűen Olaszországban tartózkodó külföldi állampolgárok
- hontalan személyek
- közhasznú szervezetek, testületek
Jogi segítséget bármely bírósági fórum előtt lehet igényelni,
mely az azt követő eljárások során is érvényesíthető,
amennyiben megítélték az ügyfél számára.
Jogi segítséget munkaügyi- és társadalombiztosítási ügyekben
is lehet kérni, amihez hasonló szerepet töltenek be az Uniós
ügyvédek.
Szeged, 2013. november 5.
dr. Ződi Zita
bírósági titkár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése